Evolúciós Epidemiológia: Képzőművészeti Galéria

Ismeretlen szerző, 1330. Anjou Legendárium. Vatikáni Könyvtár, Vatikán.

A Szent László legenda utolsó jelenetében a Király megpihen a kun vitéz karjaiból megmentett lány ölében. A lány "belenéz a király fejébe".

Albrecht Dürer: Az Apokalipszis Lovasai, 1498. fametszet, 39 * 28 cm

Történelmünk során mindig együtt járt a háború és a járvány.

Aztékok halála. Bernardino de Sahagún: Historia De Las Cosas de Nueva Espana, Volume 4, Book 12, Lam. cliii, plate 114.

Hernando Cortez 1519-ben szállt partra Mexikóban. Ötszáz katonájával és a behurcolt himlővel két év alatt elpusztította a hatalmas Azték Birodalmat. Amikor megérkezett, Közép-Amerikát 25-30 millió őslakó népesítette be. Ötven évvel később már csak 3 millóan voltak.

Pieter Bruegel: A halál diadala. 1562. Olaj, tábla, 117 * 162 cm; Museo del Prado, Madrid.

A pestis sújtotta középkori Európa tájképe. A Yersinia pestis baktérium főként rágcsálókban él, de bolhák közvetítésével olykor az emberi népességre is átterjed, ahol önfenntartó járványt hozhat létre. A pestis Belső-Ázsia és Kína környékéről származik. Európában először 1346-ban jelent meg, a Krím-félsziget Kaffa városát ostromló tatárok soraiban. A tatárok pestisben elhunyt társaik hulláit hajítógépekkel lőtték be az ostromlott várba. A várvédők közt fertőzések jelentek meg, a küzdelmet föladva hajón menekültek a Földközi tenger irányába. Egy évvel később Dél-Európában megjelent az első európai pestisjárvány, mely hamarosan kiírtotta a kontinens lakosságának harmadát.

Jan Vermeer: Tejet öntő szolgálólány. 1658-60. Olaj és vászon, 18*16 hüvelyk. Rijksmuseum, Amszterdam

Az őstulok (Bos taurus) háziasítása egy újfajta táplálék, a tehéntej elérhetőségét biztosította őseinknek. Eközben utat nyitott a gümőkór, másnéven tuberkulózis (TBC) kórokozójának (Mycobacterium tuberculosis), hogy az emberben is elterjedjen. A TBC egykor a legfontosabb emberi betegségek egyike volt, de  a "pasztőrözés" bevezetése, majd később az antibiotikumok kiterjedt használata jelentősen visszaszorította. Nem örökre, sajnos. Világszerte, de főként a volt Szovjetunió területén, terjedőben vannak a gyógyszer-rezisztens változatok. Különösen a rabok, menekültek, hontalanok és AIDS-betegek életét veszélyeztetik.

Gerard ter Borch: A kőtörő családja. 1653-55. Olaj vásznon, Staatliche Museen, Berlin

A tetvesség az emberiség nagy hányada számára egy normális, megszokott, hétköznapi létezési mód.

Jan Vermeer van Delft: Leány gyöngy fülbevalóval. 1665. Olaj vásznon, 44,5 * 39 cm, Mauritshuis, Hága, Hollandia

Az állatok számos módon képesek a testükbe hatoló idegen anyagokat – és különösen a kórokozókat – felismerni, elszigetelni, és végső soron elpusztítani. A gerincesek immunrendszere különösen fejlett és összetett. Az egyszerűbb testfelépítésű és rövidebb életű állatok védelme a behatoló idegen anyagokkal szemben ennél sokkal egyszerűbb. Így pl. az ízeltlábúak és a puhatestűek, mint a kagylók, csak egy kemény tokot növesztenek a testükbe hatoló idegen anyag körülzárására.

Anton Einsle: Kölcsey Ferenc portréja. Magyar Tudományos Akadémia, Budapest.

A virulencia és terjedési képesség között rendszerint negatív cserearány figyelhető meg, tehát a nagyon virulens kórokozók általában rosszul terjednek. A himlő vírusa azonban kivételes kórokozó volt, igen jó terjedési képesség mellett is képes volt tartósan mintegy 30%-os mortalitást okozni az európai népességben. Akik túlélték a himlő-fertőzést, gyakran megvakultak. Az utolsó természetes úton fertőződött ember egy szomáliai paraszt volt 1973-ban, de katonai célokra még ma is tárolnak himlővírus készleteket.

Eugéne Delacroix: Médeia gyermekeit megölni készül. 1838. Olaj és vászon. Louvre, Párizs.

A görög mitolológia szerint Médeia (Medea) megölte gyermekeit, mert férje, Iaszón elhagyta őt. Vajon a természetes szelekció kedvezhet-e az ilyen végletes gonoszság elterjedéséhez a populációban? Néhányan úgy látjuk, hogy a természetben létező, és esetenként talán fontos jelenség a Hamilton-féle rosszindulat; a fajtársak kárát okozó, de közvetlen hasznot nem hozó viselkedés. Egyes állatok aktívan közreműködnek a bennük élő kórokozók továbbadásában; fajtársaik megfertőzésében.

Alfred Rethel: A kolera első párizsi kitörése jelmezbál idején. 1851.

A kolera valószínűleg a középkori urbanizáció óta vált ismert és rettegett járvánnyá. A betegség ivóvízzel terjed, fertőző hasmenés jellegű, és az okozott vízveszteség gyakran halálhoz vezet. Nincs lappangó, krónikus formája, de a Vibrio cholerae baktérium vízi élőhelyeken az embertől távol is hosszan föntmaradhat, képes pl. árvaszúnyogok petecsomóiban élni, és abból táplálkozni. A fejlődő országokban helyenként a mai napig is jelentős áldozatokkal járó járványokat okozhat.

John Tenniel: Alice és a Vörös Királynő kéz-a-kézben futnak. 1871. fametszet L. Carroll "Aliz Tükörországban" című mesekönyvéhez.

"...they were running hand in hand, and the Queen went so fast that it was all she could do to keep up with her...The most curious part of the thing was, that the trees and the other things around them never seemed to changed their places at all..." A könyv egyik hőse a Sötét Királynő nevű sakkfigura, akinek folytonosan futnia kell, hogy megtarthassa helyzetét a körülötte rohanó világban. Vajon az állatok és parazitáik ko-evolúciója is egy ilyen örök versenyfutás a rohanó világban való helyben maradásért?

Arnold Boecklin: A pestis. 1898. Tempera és fa, 149 * 105 cm, Kunstmuseum Basel, Bázel.

A pestis gyakran megihlette az emberi képzelőerőt. Az 1970-es évektől kezdve a szovjet Biopreparat katonai célokra termelt fagyasztva szárított pestis baktériumot. A cég hivatalosan békés célú oltóanyag termeléssel foglalkozott, 6 500 diplomás dolgozót és 25 000 munkást alkalmazott. Az Aral tó elhagyatott "Újjászületés" szigetén tartott hadgyakorlatuk után 1988-ban mintegy félmillió szajga-antilop  pusztult el a közeli Turgay sztyeppén. Ekkor már évek óta tartott a genetikailag manipulált, fokozott virulenciájú, és az eltejedt antibiotikumokkal szemben rezisztens “szuperpestis” termelése és hadrendbe állítása. Sorozatos leleplezések után végül Borisz Jelcin tiltotta be a biológiai fegyverek termelését.

Robert Thom: Semmelweis — az anyák megmentője. 1966.

Nem az orvostudomány, hanem a kézmosás menti meg a legtöbb ember életét a fertőző betegségektől. A XIX. században a Bécsi Városi Kórház szülőszobáján az egészséges asszonyok halandósága 18% volt. Ez kb. 3%-ra csökkent, mikor Semmelweis bevezette az egészségügyi személyzet számára kötelező kézmosást. Ezután távozásra kényszerítették, hiszen rossz hírét keltette saját kórházának azzal a "nevetséges és alaptalan" állítással, hogy a gyermekágyi lázat az orvosok kezén terjedő láthatatlan, pici lények okozzák. Hamarosan meghalt egy kéz-sebének fertőzésében, olyasfajta fertőzésben, mint amelyek ellen életében küzdött.

Underwood & Underwood: Amerikai ellenőrök bevándorlók szemeit vizsgálják, trachoma tünetei után kutatva. 1913. ff. negatív, Ellis Island, New York Harbor.

A bevándorlók, szemben a helyi többséggel, főként a genetikailag nem-rokon fajtársak felé adják tovább fertőzéseiket. Ilyen helyzetben elvileg adaptációs előnyt húzhatnának a kórokozók terjedésének elősegítéséből. Ha ösztönösen viselkednének, akkor várhatóan készségesebben terjesztenék a bennük élő kórokozókat, mint a helyi többség képviselői. Másrészt viszont, ha ösztönösen viselkednének, a helyi többség várhatóan ellen-adaptációs viselkedésformákat mutatna. Ilyen pl. az idegengyűlölet, amely arra irányul, hogy a bevándorlókat kizárják a szociális kapcsolatok rendszeréből. Ha ösztönösen viselkednek, a kórokozók felelőtlen vagy szándékos terjesztésével fogják vádolni a bevándorlókat, okkal vagy ok nélkül - mindegy. Az 1891-es bevándorlási törvény kötelezővé tette a bevándorlók egészségügyi ellenőrzését az USA-ban. A legnagyobb fogadóhelyen, Ellis Island-en azonban csak a 3. osztályú jeggyel érkezők estek át az ellenőrzésen. 

Margaretha Geertruida Zelle alias Mata Hari kivégzése. Sajtófotó, eredetisége vitatott. Franciaország, Casernes de Vincennes, 1917.

Testünkben rejtőző kórokozók és paraziták úgy viselkednek, mintha testünk normális alkotói lennének. Eközben kisajátítják maguknak a bennünk elérhető tápanyagokat és más erőforrásaikat, valamint a saját céljaik elérése érdekében manipulálják a viselkedésünket. És szembenéznek a legsúlyosabb megtorlás kockázatával, ha immunrendszerünk felismeri és idegenként azonosítja őket. Mint a lebukott kémek.

Edvard Munch: Spanyolnátha után, önarckép, 1919.

A spanyolnátha egy influenza pándémia volt, melyet az Influenza A H1N1 altípusánal variánsa okozott. Mintegy 50 (becslések:20-100) millió embert ölt meg 1918 és 1920 között. A vírus ezután világszerte kihalt, de ma már mesterségesen is szintetizálható.

RKO Radio Pictures: King Kong "A világ nyolcadik csodája" (Eredeti címek: The Beast, King Ape, and Kong). 1933. 100 perc, 35 mm fekete-fehér negatív, USA.

Az emberek évente egy ifjú szűzet áldoztak King Kongnak, hogy megóvják magukat a további pusztításoktól. Vajon az állatok számára előnyös lehet-e korlátozott mennyiségben védelmet és tápanyagot biztosítani vérszívóiknak azért, hogy testük más, sérülékenyebb részeit megóvják a károsítástól? Egyes gazda-parazita rendszerekben, pl. a bársonyatkák és hüllők kapcsolatában mindez megvalósulni látszik.

Loretta Casler: Örök Pávakakas Festmény, 19 x 28 hüvelyk, vízfesték, ceruza, gouache.

William Hamilton és Marlene Zuk elmélete szerint a nőstény madarak utódaik genetikai minőségét javíthatják azzal, ha a különösen nagy és fényes másodlagos nemi jellegeket mutató hímeket választják A díszesebb hímekben kevesebb parazita élt a tollazat kifejlődésekor, mert jobb rezisztencia-allélokat hordoznak, mint a riválisaik. A nemi jelzések fejlődését szabályozó hormon, a tesztoszteron, immun-szupresszív. Ezért ha egy hím csalni próbál, vagyis erőteljesebb díszeket fejleszt annál, mint amit megengedhet magának, akkor könnyen fertőzések áldozatául eshet. A díszesebb hímek által nemzett pávafiókák valóban kisebb halandóságot mutatnak.