Flocker 1.1

 

ingyenes szoftver a csoportméret

statisztikai mérőszámainak elemzésére

 

Download:

 

 
 

Röviden

E statisztikai eszköztár a csoportméret adatok elemzésére alkalmas úgy, hogy:

  • megkülönbözteti a csoporton kívüli, ill. csoporton belüli nézőpontból értelmezett mérőszámokat;

  • ez utóbbi esetben kontrollál az adatok közt kialakuló kapcsoltsági viszonyokra;

  • helyesen kezeli a ferde eloszlásokból adódó statisztisztikai problémákat.

Az elméleti háttér, gyakorlati példák, valamint a statisztikai eljárások leírása e dolgozatban található:

 


Reiczigel et al. 2008. Measures of sociality: two different views of group size. Animal Behaviour 75: 715-721.


 

Tudományos és oktatási célokra e szoftver szabadon felhasználható és terjeszthető.

Ha felhasználod, kérjük a fenti cikket citáld a statisztikai eljárások elméleti háttereként.

 

Hogyan futtasd

Windows alatt futtatható. A letöltés után a fájlt ki kell csomagolni (unzip), ekkor megjelnik egy 'Flocker 11' nevű mappa. Ne vedd ki a fájlokat e mappából. E mappán belül:

     •  jobb klikk (tehát a jobb egérgombbal klikkelj) a 'flocker11.exe' nevű fájlra

     •  majd válaszd ki a 'futtatás adminisztrátorként' ('run as administrator') funkciót.

Mac verzió sajnos nem létezik.

 

Részletek

Sokféle állatfaj (köztük az ember is) egyedei jellemzően a fajtársak által alkotott csoportokban (hordák, csapatok, nyájak, rajok, bolyok, kolóniák stb.) élnek. E csoportok mérete, mely legegyszerűbben az egyedszámmal fejezhető ki, a résztvevők szociális környezetének egyik fontos meghatározója. A csoportméret gyakran még egy fajon belül is erősen változékony, ezért statisztikai mérőszámokkal jellemezzük és statisztikai próbát alkalmazunk e mérőszámok különböző minták közti összehasonlítására. Sajnos e mérőszámokat nehéz statisztikailag elemezni, mert jellemzően erősen aggregált (jobbra ferde) eloszlásokat mutatnak; tehát sok csoport kicsi, kevés közepes, nagyon kevés pedig nagyon nagy méretű. A csoportok méretét kétféle nézőpontból számszerűsíthetjük:

 

1. A kívülálló nézőpontjáből értelmezett mérőszámok

  • Csoportméret: egy adott csoportot alkotó egyedek száma;

  • Átlagos csoportméret: sok csoport esetén a csoportméretek aritmetikai átlaga (a csoportok számára átlagolva);

  • Az átlagos csoportméret konfidencia intervalluma (pl. P=95% valószínűséggel);

  • Medián csoportméret: sok csoport esetén a csoportméretek mediánja;

  • A medián csoportméret konfidencia intervalluma (pl. P=95% valószínűséggel).

 

2. A csoporttagok nézőpontjáből értelmezett mérőszámok

Mint azt Jarman (1974) felvetette, az 'átlagos egyedek' jellemzően az átlagos csoportméretnél nagyobb csoportokban élnek. (Ha csak nem teljesen egyforma méretűek a csoportok.) Ezért ha egy tipikus, átlagos egyed szociális környezetét kívánjuk jellemezni, nem alkalmazhatjuk a fenti, kívülállők nézőpontjából alkotott mérőszámokat. Reiczigel és munkatársai (2008) dolgozata a következő mérőszámokat javasolja:

  • Zsúfoltság:  egy adott csoportot alkotó egyedek száma;

                (mint a csoportméret; magányos egyedre értéke =1, két egyednél mindkettő zsúfoltsága =2, stb.);

  • Átlagos zsúfoltság: sok csoport esetén a zsúfoltságok aritmetikai átlaga

             (az egyedek számára átlagolva);

  • Az átlagos zsúfoltság konfidencia intervalluma (pl. P=95% valószínűséggel).

 
   
  Az állati csoportméret adatok rendszerint aggregált (jobbra ferde) eloszlást mutatnak: sok kicsi, kevés nagyobb, nagyon kevés nagyon nagy csoport van. Vetési varjú kolónia méretek eloszlása (simítva) Normandiában. Az átlagos kolóniaméret 60 pár (Debout, 2003. adatai). Vízszintes tengely: csoportméret; függőleges tengely: a csoportok gyakorisága. Bár a nagy csoportok ritkák, de mégis aránytalanul sok egyed lelhető fel bennük.  A bal oldali adatok itt most az egyedek szempontjából számszerűsítve. Vízszintes tengely: zsúfoltság; függőleges tengely: az ilyen zsúfoltságban élő egyedek gyakorisága. Egy átlagos pár kb. 120 pár által alkotott kolóniában él. Az átlagos zsúfoltság jóval nagyobb, mint az átlagos csoportméret, mert az átlahos egyed az átlagosnál nagyobb csoportban él.  
 

 

3. Statisztikai eljárások

Az eloszlások aggregált jellege miatt parametrikus statisztikai próbák e célra nem használhatók. A másik problémát a zsúfoltság adatok közt fellépő kapcsoltság jelenti. Egyetlen esemény hatására (pl. ha egy egyed belép a csoportba vagy kilép onnan) sok adat összerendezett módon változik (a csoport minden tagjának megváltozik a zsúfoltsága). A Reiczigel és munkatársai (2005, 2008) dolgozataiban leírt statisztikai eljárások (konfidencia intervallumok és 2-mintás próba a zsúfoltság értékekre) megoldást nyújtanak e problémákra. A Flocker1.1 ingyenes és felhasználóbarát keretet nyújt e számítások gyakorlati megvalósítására.

 
 

Irodalom

 
Debout G 2003. Le corbeau freux (Corvus frugilegus) nicheur en Normandie: recensement 1999 & 2000. Cormoran 13: 115-121.  
Jarman PJ 1974. The social organisation of antelope in relation to their ecology. Behavior 48: 215-267.  
Reiczigel J et al. 2005. Properties of crowding indices and statistical tools to analyze crowding data. Journal of Parasitology 91: 245-252.  
Reiczigel J et al. 2008. Measures of sociality: two different views of group size. Animal Behaviour 75: 715-721.  

    

Utoljára módosítva: 2017. 08. 10.

 vissza